Most csak pár képet kaptok...mert nem vagyok vmi jól mivel 1 órát aludtam összesen és nem vagyok most valami kreatív.Egész éjjel törit tanultam és most meg nem mentem suliba mert majdnem összeestem a fáradtságtól reggel -.-" szal fasza minden na majd mesélek hogy mik történtek mostanság.pus

Na nekem most van elegem mindenből...mintha mindenki ellenem lenne... ha megakarnának ölni a szavaikkal és a tetteikkel....mintha mindenki bántani akarna :( ez annyira szarul esik...ha azok akiket a legjobban szeretek csak baszogatnak és osztanak egyfolytában ... elegem van a vitákból ... nem tudom meddig fogom bírni vagy egyáltalán van e még értelme??? nem vagyok biztos benne hogy lenne :S

Ja és a készülő művemből egy részlet:
"Tudod milesz,ha a szeretetből gyűlölet lesz?
Mikor egy elmondhatatlan érzés testet ölt benned?
Mikor más szemmel nézel a világra,
lehullik rólad az álarc és meglátnak.
Kérdezed magadtól- VAjon kifog majd így is szeretni?
Ki lesz veled? Ki ért meg?Ki fogja a kezed?
És ilyenkor tünnek el az álbarátok és talán jönnek az igaziak de lehet hogy nem"

Hát egyenlőre ennyi a lelki állapotomhoz pás pus

félelem....

Talán nincs is olyan ember aki ne félne valamitől.Mindenkiben benne van a félelem.Az emberek félnek a tűztől,a pókoktól,a magasságtól,a magánytól.nehéz leküzdeni.Le lehet természetesen hisz az ember mindenre képes ha nagyon akarja.igazából a legnehezebb az hogy rászánja magát.és hogy szembenézzen a félelemmel.mindenki másképp reagál amikor fél.van aki elbújik.oda se néz,van aki a csöndbe menekül,van aki sikít.Embere válogatja.ha félünk valamitől nem abban a dologban kell keresni az okot.hanem magunkban.valahol mélyen megtalálja mindenki.legalább is jobb esetben.és ott mélyen le is tudja küzdeni.ehhez önmagunk ura kell hogy legyünk.nem kell agyturkászhoz járni ahhoz hogy leküzdjük(persze ez is egy alternatíva.van akinek ez kell).de minek.szerintem csak pénzkidobás.néha elég ha csak magunkba meredünk.vagy akár megfogjuk egy barát felénk nyújtott kezét.

Tátongó üresség...

Ma végig néztem több képet a múltamból.Mindegyik képhez volt valami hozzáfűződő emlékem.Tudom a mai napig mi volt mikor az a kép készült(az elmúlt kb 4 év képei).Mindegyik megérintett.Szomorú lettem.De ugyanakkor boldog is.Régi leveleket is olvasgattam.Elmondhatatlan érzés van bennem.Kell a múltam.Akarom.Vissza akarok menni az akkori életembe.Minden olyan szép volt és jó és talán még tökéletesnek is mondhatnám.Persze, akkor is voltak problémák meg gondok de valahogy azok egyszerűbbek voltak sokkal.Hiányzik minden ami úgy 3-4 éve volt.A régi barátok.A régi iskola.A régi emberek.Persze nem volt az olyan régen mégis távolinak tűnik a jelenből nézve.

Valami hiányt érzek magamban az utóbbi hónapokban.Tátongó ürességet.Mintha lenne egy feketelyuk ami elnyeli az örömömet és a jó kedvemet.Persze hogy szokott jó kedvem lenni de...de valahogy nem az igazi.Valami hiányzik mindenből.Tudok én örülni mindennek csak most valahogy nem úgy.Nem tudom mi van.Elvégre most iszonyatosan jó kedvem kéne hogy legyen mert ugye szerelem van meg barátok is itt vannak.Legszívesebben magamra ordítanék hogy hééééj ember mi van veled???!!!

"Ott ült a padon, könnyek peregtek az arcán,

és tudni akarta, amit minden gyerek tudni akar,

amikor valaki, akit szeretett, hirtelen eltűnik a színről:

miért történik, miért velem történt,

van ennek valami oka, vagy csak egy őrült rulettkerék forog?

Ha jelent valamit, akkor mit kezdjek vele?

Ha semmit nem jelent, akkor hogyan viseljem el?"

(Stephen King)

Na igen...

Régen írtam nektek de azért élek még.Nagyon sok stressz van a suli miatt mint mindenkinek.Meg ismét lebetegedtem...fáj a torkom a fejem és minden ami fájhat még a hajam is sztem XD de lesz majd jobb is...Mindig lehet jobb is, rosszabb is, kicsivel jobb vagy kicsivel rosszabb, esetleg sokkal jobb vagy sokkal rosszabb, talán sokkal kevésbé jobb mint sokkal kevésbé rosszabb... XD
Na igen ez jól meg lett "asszondva" XDXD Na a lényeg hogy most már valahogy szakítok idő arra is hogy írjak ide minél többet szal No STREESS mert a nyugalom a hosszú élet titka de az élet szar ezért nem akarok sokáig élni by én :)

A ma reggelem...

Reggel ahogy kiléptem a házunk kapuján a hideg mintha körbeölelt volna de ez egyáltalán nem zavart.Egy furcsán kellemes borzongással töltött el.Minden reggel egy kis séta a még csendes utcákon.Még csak épp kezdett az ég alja kivilágosodni az utcai lámpák már nem égtek.A gondolataim vissza kalandoztak az éjszakai különös beszélgetéshez a szerelmemmel :) csodálatosabb már csak akkor lehetett volna ha a karjaiban feküdtem volna és úgy mondta volna hogy "Szeretlek hercegnőm" ez a szokásos megszólítása amit szokott mondani... és ezt is nagyon szeretem mint mindent ami vele kapcsolatos.Bár az este első felében volt egy kis összetűzésünk mert olyat mondott nekem amitől a szívem "megszakadt" de sikerült megoldani ezt is szóval szent a béke =)
Miközben kalandoztak a gondolataim azon vettem észre magam hogy már a iskolánál vagyok és egy ujjabb szürke nap elé nézhetek a délelőtt folyamán.
Délután elmentem hastáncra és valami fantasztikusan esett.
Mára ennyit.PUSA <333