"Vicces, hogy félelmében mi mindent képes bemesélni magának az ember."

 "Félt, mégsem akart visszatérni a régi, megszokott szürkeségbe. Rettegett, de belecsimpaszkodott az őrületbe, mert a tükörnek csak ezen az oldalán látta meg azt, amire szüksége volt: a reményt."

Hála ennek a szar időnek elmaradt a mai koncertezés, helyette az egész du-t végig Lan-oztuk a Szerelmemmel :) Az este többi része is kellemesen telt... játszottunk,beszélgettünk stb. És lehet hogy életünk legnehezebb döntései állnak előttünk...bár még nem tudjuk mit hoz a sors...remélem semmi olyat ami maradandó sérülésekkel jár...félek,félek attól,hogy mi lesz ezután,hogy mire számíthatok, mert nem tettem nagyon rossz dolgokat az életben...apróbb hibákat vétettem,de nem voltak vészesek és most itt a nagy dilemma...egy megválaszolatlan a kérdés amire csak az idő adhatja meg a választ és remélem nekünk is tetszeni fog az a bizonyos döntés.

Ma este megyek a Szerelmemmel Ismerős Arcok koncertre :) Imádom őket és olyan régen szeretnék már menni és most végre megyek :D azzal akit a legjobban szeretek =) hát kell ennél több???

A nyár alakulgat szépen és ha nem lesz semmi baj akkor végre megnyugszok mert van egy kis gond most ami remélem megoldódik majd. Na most gyorsba ennyit pá

Az embernek úgy kell a mese, mint az édes álom.

"Elfog egy érzés,hogy nem vagy velem

Egy pillanat és elvesztem a fejem

Egy sóhaj és véget érhet minden

 De értsd meg csak te kellesz nekem.

Ne hagyd hogy elveszítselek

Ne hagyd hogy álom legyen

Ne hagyj el mert vétkezem

Inkább segíts hogy jóvá tehessem."

/Saját/ 

Néha elfog egy különös érzés,egy olyan érzés ami nem szeretném hogy valós legyen. Azt érzem, hogy a sok dolog ami megtörténik velem nem valós, mintha egy álom világba csöppentem volna... egy olyan világba ahol boldog vagyok,ahol van családom és egy szerető párom. Tudom, hogy nem álmodom, de mégis félek tőle,félek hogy nem igaz, hogy nem sokára felébredek és köddé lesz minden...csak úgy szerte foszlik az egész egy pillanat alatt. Annyira boldog vagyok, de ez a félelem árnyékot vet rá, egy icipici láthatatlan árnyékot, ami néha előbújik és körül ölel és úgy érzem megfojt vagy felébreszt ebből az álomból.

A bizalomra bizalom a válasz.

 

"A bizalom törékeny kincs: ha egyszer elnyertük, óriási szabadságot kapunk általa, de ha egyszer elvész, olykor lehetetlen visszaszerezni."

A nyár most kezdődött csak el, de már túl vagyok az érettségin és egy elég megrázó dolgon is,amiről nem akarok senkinek beszélni. Kivéve a Szerelmemet, de ő tud mindent.És rájöttem hogy tényleg igazán szeret és nem fog elhagyni/megcsalni etc. A mondás igaz bajban ismerszik meg az igaz társ :) Végre kipihenem magam  a nyáron, 1én megyek a Balcsira ... sajna a szerelmem nélkül :( de előtte való szombaton a drágám családjával megyünk kirándulni egyet :) 
Szóval összegezve eddig: Sikerült az infó érettségim.Rájöttem hogy feltétel nélkül bízhatok a szerelmemben és ez fantasztikus érzés. Na most ennyi megyek szenvedni,mert kissebb egészségügyi problémám van, de jobban leszek nyugi.pá

"Az igaz szerelemmel mindig együtt jár a rettegés - a féltékenység."

Tuti beteg vagyok.....ááá kiakasztó. A féltékenységem az eget veri kb. kiakadok néha minden kis apróság miatt :( ez nem normális dolog legalábbis nálam nem...lehet hogy dilidokihoz kéne mennem xD
De am van is egy icipici okom féltékenynek lenni, mert van egy kisszutyok piroslámpás aki rákattant a Páromra és emiatt szétcsesz az ideg.. ráadásul osztálytársa és most még blogot is elkezdett írni a szennyládája, mert "vki azt tanácsolta" az a vki a az ÉN SZERELMEM.... nem veheti eltőlem senki :( mert akkor garantált a ribancírtás =) de tudom hogy szeret a kicsim csak hát ezt nem tudom mennyire fogja bírni mellettem,hogy ennyire féltékeny vagyok, de dolgozom rajta hogy elfojtsam magamba és majd elkezdek megint Kick boxolni és akkor kiadom magamból. Ennyi :D

Am a tegnapi napom valami isteni volt :$ minden a helyén volt és alig várom h ennek a hétnek vége legyen mert akkor végre leereszthetek és élvezhetem a nyarat a szivemmel :) 

"Ha döntened kell, az is döntés, ha úgy döntesz, hogy nem döntesz."

"Álmok, célok, tervek nélkül nem jutsz egyről a kettőre, csak sodródsz. A mai nap remek arra, hogy elgondolkozz, mit szeretnél. Ne fogd vissza magad! Magasra tedd a lécet! „Célozd meg a holdat! Ha elvéted, a csillagokba jutsz…” El tudod, el mered képzelni ezt? "

Ez a mai horoszkópom. Csak egy a gond nekem van tervem a jövőre nézve.. sőt részletesen ki van gondolva már csak a megvalósítás döcögős kissé, de mindent megteszek érte,hogy minden úgy menjen ahogy kell. Érettségi után költözés Bp-re Baby-ve és ott egyetem (ha felvesznek), ha nem arra is van tervem de az titok :) Egyetem után meló valamelyik bíróságon utána kis idővel szeretnék majd babát :$ (egy fiút először is :) ) És egy nagyon nyugis ,harmónikus életet amiben minden happy és senki nem akar rámászni a Drágámra :@ mert tuti, hogy ha valamiért elveszítem akkor megölöm a ribit :)erre mérget vehet :P
Szóval ennyi nagyon nagy vonalakban felvázolva a tervem :) szóval a horoszkóp hülye de van benne vmi :)

" Ha nagyon akarod, megtalálod a reményt. Egy gyerekben, egy bárban elhangzó dalban, vagy annak a szemében, akit szeretsz. És ha szerencsés vagy - úgy értem a földkerekség legszerencsésebb embere - abban, aki ugyanúgy szeret téged, mint te őt. "

Szerelmemnek ♥♥♥

Most még nagyon boldog vagyok,

de érzem darabokra hullok

Minden pillanat mint egy hullámvölgy

Vmikor elfog hagyni ezt látom

Szerelem,szerelem milyen nehéz

Ne kérdezd miért, de mindenem tiéd

Veled teljes az egész

Szeretlek mindenért, de szívem oly nehéz

Félek,félek nagyon félek

Félek hogy elveszítlek

Szeress ennyit kérek

Ne engedd hogy véget érjen

A jövőm csak veled valós

Szívem érted oly dobogós

Ne kérd soha,hogy feledjelek

Ne kérd, hogy ne szeresselek

/saját/

Végre túl vagyok a feleléseken :) sikeresen meglett a négyesem :) szóval ez szuper, de ott a jövőheti érettségi ami miatt kicsit parázom,de túlélem. Tegnap kicsit kiakadtam azt hiszem jogosan, mert általában csak akkor vagyok fontos valakinek, ha van pénzem... ez így van a családom nagy részével is. Én mindig csak adok adok és mit kapok cserébe?? lebaszást,ordibálást és a sok szutykot....de már csak egy évet kell kibírnom ha minden jól megy. Már nem tudom hány embernek adtam kölcsön pénzt nem két forintot és megsem köszönik :( De ennek vége most már leszarom... felőlem megis dögölhetnek,mert én aztán most már nem adok senkinek semmit. Tegnap már az idegössze omlás határán álltam, csak sírni akartam és síkitozni, mint egy HP ,de nem tehettem meg... erősnek kell lennem,nem szabad sírnom,mert ha én nem vagyok erős akkor ki lesz???

A másik rossz dolog az életemben, hogy ismét írói válság áll fent nálam.. egyszerűen nem tudok írni,nem megy. Elveszek teljesen ,ha ez sem lesz nekem.Mert kevés dolog van amitől boldog leszek pl. a szerelem,anyukám,barátok (nem feltétlenül ebben a sorrendben)

Nem jönnek a sorok oly könnyen, mint régen...

Alig alkottam még! Nem lehet még vége!

Bánatom könnyé válik, ha nem írhatok...

Mióta szeretek, azóta így vagyok!

 

"Nem kívánhatod meg, ami már úgyis a tied."

Eclipse (Napfogyatkozás):

"Őrizd a percet! Mert ami eljön, az el is múlik, ezt a halandók tudják csak igazán. Elmúlt az alkonyat, elmúlt az újhold. De eltűnhet-e a Nap az életedből? Elzárhat-e melegétől a hűvös Hold, amely minden álmod és vágyad tudója? Jacob napsugaras mosolya, vagy Edward holdfényragyogása? Bella mindent elveszíthet: barátot, szerelmet. Két tűz közé kerül. Körülötte felizzik az ősi gyűlölet, miközben régi vérszomjas ellensége még mindig rá vadászik. Ismét választania kell élet és halál között... A nagy kérdés: mit érdemes túlélni? A Twilight saga folytatódik... A Hold megbűvöl. A Nap talán sosem hűl ki. Merj álmodozni! Az álmok nem fogynak el."..

 2010.06.30.

Breaking down (Hajnalhasadás):

"Ha minden zavar, akkor semmire sem figyelsz eléggé."

Kezdenek kicsúszni a kezem közül a dolgok. Itt az érettségi a nyakamon, a sok javítás és a Szerelmem is. Az érettségit mindenféleképpen megkell csináljam, de néha úgy érzem hogy megfulladok. Még utolsó héten is nyakig vagyok a tanulásban és nem tudom meddig bírom. Holnap ismét dolgozatot írok -.- nagyon örülök neki,de muszájj .. így leszek 4s :)

A lényeg,hogy érzelmileg stabil vagyok,de néha a Szerelmem szerint nagyon naív és ebből egy picike összezörrenés volt tegnap,mert hogy én túlzottan aggódom... és igaza van.

De próbálom a dolgokat úgy csinálni, hogy a legjobb legyen,de sajnos nem mindig sikerül úgy ahogy szeretném. Egyre jobban vágyok egy nyugodt életre, mert már nem az a lázadó mindenkit lesz*rok ember vagyok,mert változom.Régen mindig azt mondtam, hogy sosem változom meg, de aki ismer az tudja a legjobban hogy nem így van :)

Alig várom már hogy péntek legyen, mert megyek a Szerelmemhez és szerdáig együtt leszünk.

Néha már nem értek semmit sem. Boldognak kéne lennem,felhőtlenül,de valami mégis árnyékot vett erre a boldogságra. Hogy mi? Az hogy olyan embert látok szenvedni aki fontos volt nekem valamikor mindenkinél jobban,mert csak rá számíthattam és most én taszítottam oda ahol egyedül van és szomorú. Utálom,ha olyan ember szomorú, akit én szeretek. Tudom, hogy nem kéne fájjon, hogy így látom, de mégis valami különös és szorító érzés kerít a hatalmába, ha olykor eszembe jut. Eszembe jut az utolsó találkozásunk, amikor mosolygott,de mégis láttam a szemében azt a nagy üres,sírós szomorúságot, amit el akart rejteni a világ elöl... hallom néha a telefonban a hangját, ahogy nevet,de nem őszinte,hanem hamis,hamis,hamis nevetés ez. Azt mondja mindig, hogy ne aggódjak ő jól van és tudom,hogy hazudik mert nem meri kimutatni az érzéseit, hogy fáj neki minden és összeroppan a sok teher alatt... ha még is kimutatja akkor bocsánatot kér ,mintha azért kérne valaki bocsánatot, mert levegőre van szüksége, de ő azért teszi, mert fél hogy megbánt valakit az érzéseivel.

Csak akkor vagyok felhőtlenül boldog ha a szerelmemmel vagyok,mert vele tényleg eltünik minden szomorúság belőlem és ezt megszeretném köszönni: Köszönöm Szerelmem,hogy vagy nekem :)

A díjat Rickie-től kaptam és akkor itt van 7 dolog amit szeretek :)

1.Imádok írni

2.Szeretem a Szerelmem :) ♥♥♥

3.Az egyik kedvenc hobbim a tánc

4. Anne Rice az egyik kedvenc íróm

5.Amy Lee a példaképem

6. Pár év múlva én leszek a legjobb ügyvéd :)

7.Tuti hogy az első babám fiú lesz :P

És akkor 7 ember akinek adom a díjat :) :

1.Moonsad

2.Szkubi

3.Luna

4.Vladi

5.Colin

6.Szofy

7.Strawberry

Néha a szeretet önzővé tesz. Néha nagy ostobaságokba visz bele

"Tedd olyan boldoggá a társadat, hogy úgy érezze, nincs szüksége semmilyen más kapcsolatra. Mert a legtöbb ember annyi problémát gyárt, hogy még ha a társa nem is gondolt másik kapcsolatra, elkerülhetetlenül gondolni fog rá, hogy elmeneküljön."

Van amit néha egyszerűen csak szónélkül lekell nyelni...de mivan ha nem vagyunk rá képesek pedig tudjuk,hogy a következmények csúnyák...nagyon csúnyák.
Itt egy cikk a veszekedésekről:

Aki azt állítja, hogy egy jó párkapcsolatnak nem része a veszekedés is, az egyszerűen nem mond igazat. De tudunk-e normálisan veszekedni? 
Sok elvált ember jelöli meg a különválás okaként, hogy "sokat veszekedtek". Vajon azért, mert olyan sok probléma volt, hogy mindig akadt valami, ami miatt veszekedni kellett? Általában nem. A gyakoribb, hogy veszekedés közben nem a problémáról beszélünk, hanem kivetítjük a problémát a másikra, és egymást szidjuk, általánosságokat sorolva. Nem azt mondjuk, hogy nem öblítetted el a kávéscsészét, és most sokkal nehezebb elmosogatni a rászáradt kávéfoltokat, hanem azt mondjuk, hogy "hányszor megmondtam már, de te sose figyelsz oda, mert téged semmi nem érdekel, mert te olyan lusta dög vagy" stb.

A másik véglet, mikor nem szólunk. Feszültek vagyunk, idegesek valami miatt, amit meg lehetne beszélni normálisan is, de nem szólunk, csak puffogunk, csak jelezzük a másiknak, hogy valamiért most nagyon mérgesek vagyunk rá. Ha már szerencsétlen összeroppan a bűntudattól, akkor leüvöltjük a fejét még ráadásként, amivel további feszültségek rakódnak kettőnk közé.
Én a magam részéről üvöltözős-csapkodós ember vagyok, de tapasztalatból tudom, hogy a saját viselkedésem nagyrészt azon múlik, hogy a másik hogy viselkedik velem. Ki emlékszik már, hányas számú vőlegényem például egy roppant konfliktuskerülő ember volt. Bármit megtett volna, hogy ne legyen köztünk nézeteltérés, ami engem rettenetesen irritált. Papucsot ugyanis csak a lábamon szeretem, partnernek nem jön be. Szándékosan gyötörtem néha, direkt provokáltam, hogy álljon már a sarkára, de semmi. Nem is mentem hozzá. :) 
Amikor a férjemmel összeköltöztem még valamikor a múlt évezredben, nem találtuk a közös veszekedős hullámhosszunkat. Ő duzzogós fajta volt, én üvöltős. A duzzogásától meg hisztizős lettem, amitől ő még jobban duzzogott. Aztán szép lassan átvette tőlem az üvöltözős módit, és azóta gyakorlatilag megszűntek a mosolyszünetek. Míg eleinte volt, hogy napokig haragban voltunk, manapság az ilyen "drámák" 5 perc alatt lebonyolódnak. Ha valamin összecsattanunk, mindketten hangoskodunk kicsit, aztán elnevetjük magunkat, megöleljük egymást, és megy tovább az élet. A gyerekeink csak néznek ilyenkor, hogy hogy lehet egy ilyen hangos veszekedésnek ilyen gyorsan vége?
Pedig szerintem az ilyen villámháborúk sokkal kisebb károkat okoznak, mint a néma hadviselés, a problémákon való hosszas rágódás. Minél tovább cipeljük ugyanis magunkban a fájdalmakat, feszültségeket, annál nagyobb az esély rá, hogy amikor kiborul a bili, nem kíméljük a másikat. Sőt, egyenesen bántani akarjuk. És könnyebben mondunk olyat, amit később csak megbocsátani lehet, elfelejteni nem...

Miskolc hírek:

Kenu a Könyves kálmán utcán:

Ha valaki egyedül álmodik, az csak egy álom. Ha sokan álmodnak együtt, az egy új valóság kezdete.

"Egyszer ismeretlen távolba vágyom,

Máskor megriaszt egy álom,

Hogy a hang, hogy a csend, hogy a fény, hogy a tűz

Már nem vigyáz e cseppnyi földre,

S el kell mennünk mindörökre."

Teljes káosz uralkodik bennem. Az írásbeli érettségim siralmas lett ... (3s -.-") de nézzük a jó oldalát :) ezt nekem nem nézik felfételihez,majd csak a magyart és a törit veszik figyelembe :) ez a mázlim... a többinek csak meg kell lenni,mert törvény...hülyeség xD

Egyébként az otthoni gondok kicsit kezdenek helyrejönni bár lehetne jobb a helyzet,de ez egyenlőre is nagy javulás. A Szerelmemmel azt hiszem minden rendben,bár előszeretettel hozza rám a frászt. Ma vele álmodtam és nem mondanám,hogy kellemes volt. Az álmomban megcsalt egy lánnyal (nagy K**va) és a huga hívott fel.  Én elmentem autóval és kirángattam a csajt egyszáll tangába és kicsit szétvertem a fejét (oh jee erőszakos énem) azután hozzá vágtam a Szerelmemhez a szives nyakláncot (neki is van egy) és ott hagytam de éreztem hogy minden összeomlik. Útközben megállítottak a rendőrök akik értetlenül néztek rám mikor a kezükbe adtam egy levelet és azt mondtam,hogy ha megtaláltak adják oda a rajta lévő személynek és utána elhajtottam. Egyenesen egy kamionnak neki.. láttam ahogy közeledik felém a fényszóró és nem tudtam,nem is akartam kikerülni...utána nagy robbanás és csak a tüzet éreztem magamon,éreztem azt hogy égek és még olyankor is rágondoltam...beteges. Ez után sírva ébredtem és még mindig olyan volt mintha égnék....utána felhívtam a drágám és elmondtam neki, de megnyugtatott hogy minden rendben és csak egy rossz álom volt.