Elveszve....

"Az önámítás olyan, mint a hangos zene: segít elhallgattatni a belül zajongó ürességet."

Kicsit üresnek és elveszettnek érzem magam... a tegnapi nap folyamán megköszönték a munkám és szépen kirúgtak, ezt mind azzal magyarázták, hogy nem tudják össze egyeztetni az egyetemi óráimat a munkámmal..... De kérdem én, ha már a felvételemkor közöltem, hogy egyetemista vagyok és nekem óráim vannak, akkor mi a francnak kellett egyáltalán felvenni??? Most nagy erőkkel keresem az új munkahelyem és tanulok, ha már más nincs....De ami a legjobban fáj, hogy úgy érzem mindenkinek csalódást okoztam... utálom,ha csalódna bennem az emberek és ilyen után sajnos elég nehezen tudok talpra állni, de azért próbálkozok. A pozitívum, hogy a Szerelmem mellettem áll teljesen és támogat mindenben... Ő a világ legjobb pasija!!!! (L) Egyszerűen imádom, még ennyi idő után is minden nappal egyre jobban szeretem :$

Na hol is kezdjem, mondjuk ott, hogy ma bele olvastam egy kis 15 éves körüli lányka blogjába, amit így mutatóban küldött el az illető. Mivel nem tudom mennyire tudjátok én magyar (illetve történelem) szakos hallgató vagyok az egyetemen így mindig feltűnik a sok helyesírási hiba.....tudom nem szép dolog így kritizálni , de amikor már szándékosan helytelenül írnak az emberek attól kicsit megzuhanok. Így már nem is olvastam 1-2 bejegyzésnél többet a blogból, amit sajnálok, mert biztos vannak érdekes bejegyzések. Na egy szó, mint száz kérlek erre picit figyeljünk. Nekem is van, hogy hulla fáradtan leülök gépelni nektek ami eszembe jut és annyira nem veszem észre a hibákat, de próbálok olyankor is figyelni. Na mára ennyit a kritikából.

A másik dolog amin elgondolkodtam az egy étterem kritikai blog. Régen szeretnék már valami ilyeszmiről is írni, mert nagy szenvedélyem a gasztronómia és hát ki nem szereti a finom ételeket és a kedves, figyelmes kiszolgálást? 
Amúgy megvagyok azt hiszem, még mindig lebegek valami kétes állapotban, amit nem tudok behatárolni, de legalább a párom velem van. Ha nem is minden pillanatban vagyunk együtt, de a fárasztó és agysejt gyilkoló munka után jó megölelni valakit akire mindig lehet számítani és aki már elég régóta az életem része és az is marad :) Már felmerült az is, hogy jövőre kiköltözünk Angiába, amit nem is bánnék már végre, mert picit unom már Magyarországot. Remélem minél hamarabb sikerül kijutni :) Még egy dolog amit már nagyon várok: az OKTÓBER .... akkor veszem meg a kicsikémet (egy csodás fényképezőgép) és akkor már minden bejegyzés csak saját képpel fog menni. Itt az egyik képem.... remélem tetszik :)

 (Szerzői jogokat fent tartom!! )

Kicsi összevisszaság....

"Ha nézem a világot,
A világ visszanéz,
Azt mondom, összevisszaság,
Ő feleli, teljes egész.
Azt mondom, csupa valótlan,
A semmiség ragyog,
Ő feleli, nézz meg jobban,
A valóság én vagyok.
Azt mondom, merő idegenség,
Sok átsuhanó tünemény,
Ő feleli, nézz a tükörbe."

Kicsit összevisszaság van bennem,mert valahogy olyan érzésem van, mintha csak egyhelyben toporognék és nem nagyon lenne belőle kiút.... a meló az egyetem valahogy már annyira nem kecsegtetne ígéretes jövőt a számomra, de valahol meg szeretném csinálni és tanulni akarok, hogy egyszer jó tanár lehessek, de most egy kicsit meghanyatlottam....lehet, hogy csak a kimerültség vagy valami más nem tudom. Nem szeretnék sokáig ilyen érzéseket magamban, de ez van. Holnap már megyek órára, remélem az kicsit meghozza a kedvem...bár az Ókor történet nem a szívem csücske :D de ott kezdődött minden, ahogy mondani szokás :)  A másik dolog amin ma még kicsit meglepődtem, hogy az ember milyen apró részletességgel emlékszik több éve történt szinte jelentéktelennek tűnő dolgokra....Na hagyjuk most ezt egy kicsit :) Legyetek jók, majd még jövök a helyzet jelentéssel valamikor :) 

Ui: Köszönöm, hogy eddig 27750-en olvastatok :) Pusziiii érte :)

Most azt hiszem kijött a régi énem....annyira felhúzott az egyik munkatársam, hogy közel voltam ahhoz, hogy nagyon megüssem,de türtőztetem magam :) Egyszerűen utálom ezt a hatalom mániás hülye ribancot (már elnézést a kifejezésért). Kicsit térjünk el ettől a dologtól most. Az egészségügyi dolgaim ismételten nem a legjobb irányba haladnak a nagy hajtás miatt, de egyszer csak megjavulok remélem. 
Egy bizonyos ember elkezdett ismét blogot írni, ami kicsi melegséggel tölti el csepp szívemet :) Emiatt kicsit rám is rám tört a nosztalgia érzés, ahogy mondani szokás.... azok a régi szép idők, amibe néha nagyon vissza vágyunk, de aztán rájövünk, hogy akkor sem lenne másképp, mert akkor nem tartanánk ott az életünkkel ahol most, mert a boldogságig hosszú út vezet.... de mi a boldogság??? Szerintem csak pillanatok sokasága, ami hamar elillan, de valami mindig megmarad belőle...talán egy barátság ami tudod, hogy soha nem szakad meg, akkor sem ha nem beszéltek mindennap vagy nem a szomszédban lakik...  Na most már elég az érzelgősségből és mindeninek kitartás, mert jövőhéttől kezdődik az egyetem :) 

Tudom....megint nem írtam egy ideje, de megint ki sem látszok a munkából és néha kezdek összeroppanni a teher alatt...valahogy azt hittem kicsit könnyebb önállónak lenni,de tévedtem...Már semmit nem érzek a réginek és néha azt is elfelejtem, hogy én kivagyok... De egy biztos pont mindig van az életemben az pedig a párom, bár vele sem sokat vagyok együtt a munka miatt...azért reménykedem a legjobbakban. 

Ui.: Most van a SZIN és persze, hogy az erkélyünk alatt és semmit nem lehet aludni a hangzavartól....na nem lenne baj,ha mi is kint lennénk =) 

A dolgok változnak,de van ami állandó...

Na megint jelentkezem ismét Suncity-ből. Valami megint felcseszte rendesen az agyam...szokás szerint a kétszínű emberek képmutatása...az ahogyan jó pofiznak neked,teszik a jó fejet,de közben dumálnak és ez gerinctelen dolog. Azt mondom,ha valami nem tetszik kérlek mond a szemembe,mert akkor még embernek minősítelek és nem egy utolsó gerinctelen alja népnek,akitől rendesen forog a gyomrom és a hányinger kerülget finoman szólva is.
Na egy másik téma ... jól érzem magam egyébként :) Boldog vagyok és nyugodt általában...nem keringenek önpusztító gondolatok és érzések bennem... Végre eljutottam ahhoz a ponthoz,hogy nem akarom, hogy megváltozzanak a dolgok,mert elégedett vagyok :) Remélem ti is azok vagytok és nem aggódtok sok minden miatt :)
Ajánlok nektek egy elég beteges blogot,ami most indult, de úgy érzem érdemes lesz olvasni :) itt a link és remélem nektek is elnyeri a tetszéseteket :) http://bolondfecseges.blogspot.hu/

HELP!

Egy kis segítséget kérek tőletek :) Beneveztem egy fotópályázatra és megkérlek titeket, hogy nyomjatok egy like-t a képemre, ha tetszik :) Köszönöm! katt ide

Egy kis zene nektek. Ma hallottam először, de valamiért fura érzéseket kelt bennem. Gyönyörű szám *.* Hallgassátok és remélem rátok is olyan hatással lesz, mint rám. XOXO