2010. március 8., hétfő


Egyszerűen lelki függőségem van a törődéstől. Muszáj, és szükségem van rá, és ha nincs vagy sokáig nem kapom meg akkor ki tudnék szakadni önmagamból. Itthagynám a Földet és elszállnék messzire, egyedül lennék, vagy valakivel, teljesen mindegy. Belülről fáj a hiánya annak amit nem kapok meg, és azt érzem, h nem bírom tovább. Vannak mélypontok, amiket nem tudok hova tenni. Egyszerűen csak rámjön és nem tudom kezelni. Most is ez van. Olyan sokat kapok, mégis keveslem. Vagy csak nem tudom értékelni. Mi van velem? Mi történik bennem, körülöttem, mindennel vagy akármivel? Nem tudnám megmondani. Csak egyszerűen vannak időszakok amikor nem tudom hová tenni magam. Semmihez sincs kedvem és nem tudom mit csinálnék szívesen. De mégis. Tudom. Legszívesebben boldog lennék. Csak most épp nem tudom hogyan kell...



Komjáthy Jenő: A boldogság mi?

A boldogság mi? Önfelejtés,
Örvény fölött mosolygva lejtés.

A boldogság mi? Nyugalom,
Virágos, enyhe sírhalom
.

A boldogság mi? Szép önösség,
Hideg sugárod, büszke fönnség!

A boldogság mi? Hatalom,
Gőg a kényúri homlokon.

A boldogság mi? Röpke mámor
Az élvek légi poharából
.

A boldogság mi? Szerelem,

Mely üdvözít, mert végtelen.

A boldogság mi? Összehangzat,
Fájdalmak szülte égi magzat.

A boldogság mi? Győzelem
A kínokon, az életen. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése