2010. március 7., vasárnap

Forduló pont...

Utálom,ha csak egy vacak játéknak néznek amit akkor dobunk ki a szemétbe amikor csak akarjuk. Elegem van abból, hogy minden érzés és büntudat nélkül csak úgy véget érnek a dolgok. De lehet hogy így kellett történnie,hogy elkellett vesztenem a mentsváram,ami azt hiszem mindennél többet jelentett nekem,de most már valahogy egyedül is talpra kell állnom és szembe kell néznem mindenel ami rám vár és eddig segítséggel éltem túl.Ezt most mind egyedül teszem és talán erősebb leszek tőle és igen hiszem, hogy így jó lesz  minden... egyszer. Egyszer sikerül egyenesbe jönnöm és jó ember leszek, akire érdemes lesz majd felnézni a hugaimnak is és a családomnak és egyszer elismernek, hogy igen neki sikerült ami másnak nem. És egy okos ember nem régen azt mondta nekem, hogy ne elakard érni a célod, csak csináld és büszke leszel magadra és elérhetsz bármit. Most jutottam el erre a pontra,hogy megfogadom a tanácsát és akkor minden jobb lesz és anyukám büszke lesz rám és a barátaim is.

1 megjegyzés: