"Minden morál, minden elvárás, minden szokás, minden illem és nevelés hamis, ha nem arra tanít meg, hogy a döntő pillanatokban hallgass a saját szívedre. A saját lelkiismereted hangjára. Senki másra, mert lehet, hogy aki jót akar, az sem tesz jót neked. Az utolsó időkben egyetlen mestered maradt: a saját szíved! Minden könyv, minden tanács és nevelés érvénytelen. Csakis a szíved súgja - ha meghallod még a hangját -, hogy mit tegyél." (Müller Péter)
Ma a Szerelmemmel és a húgával voltunk moziba és megnéztük az Eclipse-t, valami nagyon nagyon jó volt. Egyrészt azért, mert azt a szerelmet ami megjelenik benne mostmár más szemmel tudtam nézni... eddig azt hittem, hogy ilyen csak a filmvásznon van a nagy képzelő erejű íróknak köszönhetően.....de nem, ez nem így van és mostmár teljességgel tisztában vagyok vele és át tudom érezni, hogy milyen feltétel nélkül szeretni valakit és milyen mikor mindent megtennél csak azért, hogy boldognak lásd...én is ezt érzem és azt hiszem...sőt tudom, hogy ez sosem fog elmúlni...ez valami új még nekem is pedig már több hónapja tart,de tuti hogy nem akarom elveszíteni.. egyszerűen Ő olyan nekem mint a levegő...vagy még annál is fontosabb. A legjobb benne, hogy nem csak én érzem így és még mindig meg tud lepni az a tény, hogy az én szememben tökéletes és tudom, hogy Ő az igazi nekem és senki más nem kell sohasem.
Visszatérve a filmre: a rendezők igazán kitettek magukért és felül szárnyalták az előző kétrészt. A "háború" jelenet és a szerelmi háromszög tökéletes ábrázolásán kívül az is pirospont volt,hogy most több anyagot felhasználtak a könyvből nem csak az alap sztorit és így mondhatni tényleg tökéletes volt. Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése