2009. augusztus 15., szombat

Hiszek még mindig a mesékben...

Annyira fáj..AZ ÉLET MINDENKIT ELVESZ TÖLLEM OKTALANUL…
És ráadásul még egy olyan személy sincs melletem aki szeretetet, törödést, és valamilyen szinten biztonságot tudna adni nekem.
Összes fiú játszik velem és belémrug még egy nagyot.És még ennek ellenére még mindig hiszek a mesében..hogy EGYSZER MAJD BOLDOG LESZEK
Olyan rosz érzés látni az utcán kézenfogva párokat ölelkezve.De nekem az nem adatik meg…Töllem az élet mindent elvesz amitől boldog tudnék lenni.
Pedig csak egy kis szeretetre vágyom.Semmi többre.Nincsenek nagy vágyaim, nem élek álom világban(vagy talán mégis?).

1 megjegyzés:

  1. Most olvasom sorra miket írtál... Nem vagy egyedül ezzel....

    VálaszTörlés