- Kritikus szemmel látom a világot. Néha túlzottan, nálam pl. Angelina Jolie egy csúnya nő azzal a nagy szájával. Sokat várok a világtól, de magamtól is. Magamtól pedig még többet várok. Lehet hogy másnak természetes, szubjektív! De sokan mondták már, hogy túl szigorú vagyok magamhoz. De inkább én legyek magammal szigorú, mint más elégedetlen velem… szerintem.
- Ugyanakkor hihetetlen naiv vagyok. Én és a naivitás édes testvérek vagyunk. Hiába tudja az agyam azt hogy nem ez nem fog megtörténni, a szívem legeslegmélyén nagyon remélem hogy valami aprócska csoda folytán mégis megtörténik az amit szeretnék. Aztán nem.
Jön a csalódások sora. Emésztem magam, aztán mire sikerül kikupálódnom belőle, addigra kapom az új pofont.
- ÉS! Nem tudok magamon változtatni! Akartam, próbáltam is. 3 napig sikerült! Utána észre vétlenül visszaállt minden a régi megszokott felfogás szerint.
Bár ott nagyon belül akart a halál megváltozni, csak tudtam, hogy nekem is jobb lenne, ha nem lennék ilyen érzékeny és társai, de én így születtem. Világéletemben ilyen voltam, és ilyennek is fogok meghalni.
- És nem kell arra fogni hogy rosszul neveltek. Mert nem neveltek. Én magam jöttem rá arra hogy mi a jó és mi a rossz. Kaptam én már olyan pofonokat amit szembesítettek azzal, hogy ez nem lesz jó, ha így csinálom tovább. Boldogtalan gyerek hamarabb felnő… NA DE nem sajnáltatom magam, ebbe születtem, és nekem kell belőle kimásznom! Vagy sikerül vagy nem. Igyekszem.
- Utálom ha valaki kényszerít valamire, úgyse csinálom meg.
- Mindennek ismerem a határát, de nagyon sokszor áthágom azokat, mert szeretek túlzásba esni.
- Utálom, gyűlölöm ha utánoznak!! A f*szom akarjon olyan lenni mint én, senki ne utánozzon, olyan mint én, nem lesz még egy!!
- Elég jellemző a társaságomban, hogy az emberek kibeszélnek a hátam mögött, a képembe meg mosolyognak, hízelegnek. Nagyon sokat gondolkoztam azon hogy miért is lehet ez, de nem sikerült még rájönnöm. De igyekszem. Bár sajnos nem érint túl jól ez a dolog, mert 6tudomásom szerint nem adtam én arra okot, hogy ezt csinálják. De addig amíg van egy ember az életemben addig annyira nem is érdekel.
- Nem vagyok tökéletes. Nagyon nem! De nem is akarok azt lenni! tisztában vagyok a hibáimmal! Ne keresd azokat! Nem is kell hogy tudasd!!! Köszi!
Én én vagyok. És pont. Fogadj el így, ahogy vagyok, vagy ne, ha nem akarod. De megváltoztatni ne akarj! Nem is tudsz!
Összesítve:érdekes,elvont,furcsa vagy éppen bonyolult személyiség vagyok,imádom a barátaim,utálom a kétszínű hazug igénytelen embereket,ragaszkodom a véleményemhez,makacs,önfejű,naív,néha gyerekes :)
Nagy vonalakban ez lennék én! Pá pusy
Vannak dolgok amiket sohasem fogunk megérteni, akárhogy is igyekszünk... Ilyen például az Èlet! Az életnek semmi értelme addig amíg mi nem adunk neki azt. Lehet épp nagy csalódások érnek, és letörnek az újabb és újabb balszerencsés dolgok amik minden nap gyötörnek minket. Egyszer eldöntjük, hogy nem akarunk tovább élni, és a rövidebb utat választjuk, a könnyebben járhatót. De ezt a döntést is meghozni nagyon nehéz. Mert mint ahogy mondtad, a remény hal meg utoljára...
VálaszTörlésEzekkel a dolgaiddal nem vagy egyedül,több millióan vagyunk sorstársaid a világon.
Az élet értelmetlen! Tanulsz, megpróbálsz másokon segíteni, és a sors egyszercsak küld rád egy halálos betegséget ami 2 hónap alatt elvisz. Ennek mi értelme???
Vagy beleszületsz egy muzulmán világba nôként, és semmit nem élvezhetsz a világ örömeibôl, mert az " Emberek´" által elmesélt igazi Isten(allah) ezt így kívánja meg(mondják az emberek neked, mert ôk tudják mit akar az Isten)- pfff.
Ezért érdemes megszületni, hogy aztán szenvedj míg meghalsz??? Sztem NEM!
***** Vagy megtalálod életed nagy szerelmét, de nem lehet a tiéd!!! *****
Szval ennek sincs értelme hogy én ezeket itt leírom... XD