Magány

Mindenkit olyan távolinak érzek magamtól,a legjobb barátaim rám néznek és látom felcsillanni szemükben a kérdőjelet:hol van az a lány,akit megismertem?Egy pillanatra szeretném elmesélni a világ összes fájdalmát,ami,mint egy óriási tűzlabda a gyomromban él és feszíti szét testem...próbálom,de nem jön ki hang a torkomon,elnémulok 

-Mi a baj?Mondd el,segíteni szeretnék.

...szívem összeszorul és belül ordítok:

-Nem értesz semmit,egyikőtök sem ért semmit!

...de a számat nem hagyja el egyetlen szó sem,némán állok és meredt tekintetem szikrákat szór.

-Mondj már valamit!

-Ezt túl bonyolult lenne elmondani,de ne aggódj nincs semmi komoly baj,azzal segíthetsz a legtöbbet,ha nem kérdezel többet ilyet...-hangzik el szánalmas válaszom

Az egyedüllét és a magány közt van egy nagy különbség.A magányos ember harcban áll saját magával de reménykedik,hogy megtalálja azt,aki egyszer majd megérti.Viszont aki egyedül van,az már beletörődött az állapotába és nem küzd.

Sokáig magányos voltam,de elindultam egy úton az egyedüllét felé...

...és fogalmam nincs mikor érek oda...