2010. február 3., szerda

"Nem sírok ne félj,csak erős ez a fény attól könnyezem..."

A fájdalom sok féleképpen megmutatkozik és mindenki érzi az élete során. A fizikai fájdalom mellett eltörpül a lelki, amit azok tudnak okozni neked akiket szeretsz. Megbízol bennük és a végén csak kihasználnak és eldobnak,mint egy használt zsepit és ezellen nem tudsz semmit tenni akkor sem ha akarnál.Belefáradtam ebbe,hogy játszanak velem az emberek....hogy kihasználnak,becsapnak és én ismét padlón leszek ahonnan egyedül kell felkelnem mert senki nem nyujt segítő kezet.....de már megszoktam az élet vele járója a fájdalom és az üresség amit az utóbbi időben érzek.Kicsit kivagyok készülve,de persze nem mutatom ki,mert mint mindig erősnek kell lennem,mert másoknak szüksége van rám és ezért reggel mikor kilépek a kapun a szokásos hamis mosoly jelenik meg az arcomon ami azt sugalja az embereknek,hogy nyugi minden rendben.....de ez nem igaz,semmi sincs rendben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése